Filmhaver

A legsötétebb óra élménybeszámoló

2018. április 20. - Vollai Martin

Erős szavak

 darkest_hour_ver4.jpg

Az idei Oscaron hat jelölést kapott a Legsötétebb óra. Nem a Moszkvás űrlény inváziós baromságról lesz szó, hanem a Winston Churchilles filmről.

A történet szerint a szövetségesek folyamatosan visszavonulnak, a németek elöl, a brit hadsereg pedig Franciaországban reked. 1940. május 10-én kinevezik Churchillt miniszterelnöknek, ami azért is meglepő döntés, mert a politikus már ekkor is hatvanöt esztendős volt. Egyre jobban nő a lehetősége, hogy a nácik lerohanják Angliát. Churchill pedig szónoki képességeit vetette be, hogy megnyerjék a háborút. A szövetségeseket a német erők Dunkirk partja felé szorítja. Fáradhatatlan titkárnője segítségével forradalmi hangulatú beszédeket ír, hogy lelket öntsön a brit népbe. A Dinamo-hadművelet során civil hajókat küldet az emberek megmentésére. S miért ez a cím? Ez volt Churchill szóhasználata, ő fogalmazta meg így, milyen volt az az időszak, amikor élete legnagyobb harcát kellett megvívnia.

Ami miatt megnéztem ezt a filmet, az hogy a Goldenn Globet megkapta a legjobb férfi főszerepért dráma kategóriában Gary Oldman.

Ezt a filmet egyértelműen ő viszi el a hátán. Churchillt, nemcsak mint államfőként, hanem magán emberként is láthatjuk. Egy láncdohányos, iszákos alak volt. Időnként motyogott, s az emlékezete se volt már a régi. Kollégáival morcos volt, ám az átlagemberekkel közvetlen volt. Oldman olyan alakítást nyújt, hogy végig kerestem az állam. A magyar szinkron fantasztikus volt, pedig féltem tőle, hogy gáz lesz. A beszédek hidegrázósak, leginkább a film végi szónoklat. Nem sok kellett hozzá, hogy eltörjön ott nálam a mécses. A maszk munka megérdemelten kapta meg a jelölést. Azonban helyenként Churchill arca helyett, Oldman arca jött át.

A feleségét Kristin Scott Thomas játszotta, akivel a kapcsolata Churchillel gyönyörű volt. Hitt férjében, s bár rossz szokásai őt is idegesítették, mégis szerette őt.

Lilly James, mint Churchill titkárnője egy bűbájos karakter volt. Ő is támogatta Winstont, s a rossz pillanataiban is kitartott mellette. Mondjuk az ő kapcsolatuk egy nagyon baráti volt.

Ben Mendelson mint György király, egy kiváló casting volt. A dadogós király itt egy bizonytalan vezetőnek tűnt. A párbeszédeik frenetikusak voltak. Ráadásul külsőre is hasonlított rá.

A forgatókönyvet a BAFTA-díjas Anthony McCarten írta. „A szavak meg tudják változtatni a világot, és meg is változtatják.” Churchill magánélete is előkerül, de csak felszínesen. Inkább a politikai életére fókuszál azonban az tetszett, hogy a filmben voltak poénos pillanatok. Főleg a metrós jelenet, ami annyira hétköznapi volt.

A rendezésért pedig a Vágy és vezeklés, Hanna- Gyilkos természet, és a Szólista direktora Joe Wright felelt. Bár legutóbbi munkája a Pán hatalmas bukta lett, a többi filmje annál nagyobb siker lett.

Az operatőri munka szép volt, voltak kreatív beállítások is.

A látvány pedig nagyon korhű volt, itt is jogos a jelölés.

Azonban kicsit túl hosszú a film, egy tíz percet kivághattak volna, akkor feszesebb lehetett volna.

A legsötétebb óra egy tipikus egy szereplős Oscar film. Nagy valószínűséggel meg is kapja Oldman a díjat.

Összességben mindenkinek tudom ajánlani, aki szereti a történelmi drámákat. A szinkron jól sikerült, de ha elcsíptek egy feliratos verziót csapjatok le rá.

 

Értékelés:85%

Ezt figyeld:- Mit jelent a két ujjas bemutatás

-A metrós jelenetet

-A nagy monológot a film végén

A bejegyzés trackback címe:

https://filmhaver.blog.hu/api/trackback/id/tr9813850902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.