Filmhaver

Pókember-Irány a Pókverzum élménybeszámoló

2019. március 13. - Vollai Martin

MEGANNYI PÓKEMBER

 23805_320_470.jpg

A Sony 2018-ban hozott egy újabb Pókember animációs filmet. Nem fogott meg elsőre, de a pozitív kritikák meggyőztek.

 

A történet szerint Miles Morales egy átlagos tini srác, aki egy New yorki elit iskolába iratnak. Korábban egy normál suliba járt, de rendőr apja szeretné, ha fia jó nevelést kapna. Miles egy bűnöző múltú menő rokona elviszi bandázni. Miközben együtt bandáznak, megjelenik egy fura pók és megcsípi a srácot. Nem sokkal utána hasonló tüneteket kezd produkálni, mint a csodálatos és a közkedvelt Pókembernek. Később pedig találkozik Peter Parkerrel. Aki Vezért üldözi, aki egy dimenzió kapun dolgozik. Vezér megöli Pókembert, a dimenzió kapu pedig megsemmisül. Miles meglepetésére megjelenik egy másik Pókember, Peter B. Parker, aki egy párhuzamos világból jelent meg. Betörnek Fiskhez, s kiderül miért jutottak ide. Azonban több Pókember megjelenik, itt van SpiderGwen, Gwen Stacyből vált Pókcsaj. Noiros Pókember, aki nagyon komor. Egy animéből szabadult kislány, akinek van egy pók alakú robotja. Illetve Peter Pacal, aki egy disznó, akit megcsípett egy gén manipulált pók. A hősök összefognak, hogy megállítsák a gonosz Fisk tervét.

 51500430_558775157965062_4748351919757400027_n.jpg

A Pókember-Irány a pókverzum akkora meglepetés volt, hogy leszakította a fejem. Elsőként az animáció első osztályú. A karakterek 3dsek, azonban a háttér képregényes. Bevágnak szöveg buborékokat, ütés hangokat, illetve egyéb jópofa ötletet. A magyar szinkron remek volt. A poénokban sok a kikacsintás a korábbi alkotásokra, illetve az ön reflektív humor is működik. Ezeket a gyerekek nem érthetik. Főleg a stáblista utáni jelenet, amin ordítottam. A mozi teremben amúgy nem voltak sokan, mégis én voltam a leghangosabb, amikor nevetni kellett. Vagy ott a kötelező Stan Lee cameó, amin csak a szülők röhögtek. A karakterek szerethetőek, Milessal könnyen azonosulni tud a néző. Szereti a szüleit, bár kicsit ciki neki, hogy rendőr az apja. Aki pedig minden áron meg akarja védeni őt, így tiltja, hogy a bűnöző haverjával találkozón. A Pókember verziók nagyon jók. Az idős, cinikus pocakos Petert kísérti a múltja, így teljesen besavanyodott. A kettősük nagyon szép utat járt be. Gwen pedig egy szeretnivaló aranyos karakter lett, akibe nem csoda, hogy beleszeret Miles. A többiek inkább vicces kiegészítők, főleg Peter Pacal. Wilson Fisk pedig egy jó gonosz lett, a motivációja pedig megható, megérthető és szomorú.

A drámai szál pedig erős, kétszer meghatódtam a film során. Az akciók látványosak, jól kihasználták a több Pókember harc stílusát. Mint írtam az animáció elképesztő, az operatőri munka pedig rátesz egy lapáttal. Sajnos a 3D elég gagyi, sokszor kidobott az élményből. S azok a dalok, javarészt rap dalokat használ, amik kiválóan illenek a

Jelenetek alá. A Phil Lord és Chris Miller páros itt csak producer volt, de érződik a munkásságuk a produkción.

 

A Pókember Irány a Pókverzum egy olyan darab, amit mindenkinek látnia kell, ha kicsit is szereti a Pókembert. Ez elmúlt 50 év benne van, de mindez üdén frissen és szórakoztatóan.

 

Értékelés:85%

A bejegyzés trackback címe:

https://filmhaver.blog.hu/api/trackback/id/tr8114686002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.