CSALÁDOS IRAMBAN MARATON

2001-ben indult, vagyis gurult ki a vásznakra a Halálos iramban első része. Azóta eltelt 22 év, és itt a nagy finálé előtti első befejező rész. Ennek kapcsán mentem végig az összes eddigi epizódon.

Kezdjük a legelején azzal, hogy én nem vagyok rajongója a szériának, sőt kifejezetten negatív szemmel tekintek rá. Mert buta, ész és tét nélküli történetek, fizikát meghazudtoló akciók, blőd sztereotípia-karakterek, valamint totál dilettáns nézők miatt tartom végtelenül károsnak ezt a franchise-t. Persze nem akarok pálcát törni senki felett, hiszen itthon is hatalmas nagy érdeklődés van a filmek iránt. Elég csak a kommentár szekciót megnézni egy-egy előzetes alatt, tömegek imádják a sorozatot. Nyilván a kocsikultusz miatt, meg hogy ezek a produkciók ipari termékek, amik full kikapcsolódásra mennek rá. Ehhez viszont sokszor szájba rágós, a családtematikát tartalmazó hűtőmágnes-bölcsességet puffogtatnak a szereplők, akik amúgy több milliárdos károkat okoznak egy-egy akciójukkal. S a legtöbb néző, aki megnézi, azt hiszi, ő a Toretto és elkezdi utánozni ezt a viselkedést, emiatt van sok idiótának jogsija is. Még egyszer nem személyeskedni akarok, de jól megfigyelhető, hogy ezeken a filmeken premierkor a tipikus plázamozi-nézők (kivarrt tetkós, izomagyú csávók, kacsaszájas Instagram-pózerek) mennek el, akik évente egyszer ülnek be filmre, akkor is, mint az állatok, körülbelül olyan viselkedést produkálnak. Tisztelet a kivételnek persze. S azt is tudom, sokan a szívükön viselik ezt a szériát. Emiatt, ha nagyon vagy kicsit lehúzok egy részt, kéretik nem az édesanyám halálát kívánni, vagy az én jó k#rva ízléstelenségemet szidni.

Érveket el is tudok fogadni, miért kéne szeretni ezeket az alkotásokat. Azon kívül, hogy jaj, most ne legyek én a filmmogul, ezek csak blockbusterek, mint a DC/Marvel vagy a Harry Potter vagy még jobb példák a Mission: Impossible, James Bond, Kingsman-cuccok. Mert színvonalban a későbbi epizódok inkább ezeknek az akció-/kémfilmeknek a stílusát hozzák, csak suttyó humorral, esztelen akcióbetétekkel és macsó egysorosokkal, akik miatt az ember egyként tekint a bunkó, kondis, szteroid szörnyekre. Számomra az F&F-saga a nézhetetlen és a bűnös élvezet közt ingadozik. Majd meglátjátok, hogy mely részek hova sorolandóak be, és a végén lesz egy Top 11 lista, melybe a spin-off Hobbs és Shawt is bele fogom venni. Pattanjunk az autókba, és elérkezik a tizedik rész, annak is az első fejezete. Spoileres élménybeszámoló!

A történet szerint az ötödik részben szó szerint meglovasították a pénzt a gonosztól. Az üldözés során a tengerbe lökték az autóját, s egy másik járműben tartózkodott a fia, Dante. A férfi túlélte a balesetet, ám fejsérülése lett. Emiatt egy totál kattant alakká vált, s most úgy dönt, itt a bosszú ideje. A csapat ezúttal is többfelé válik, hogy megállítsák a gaz Dantét.

A film nehezebben született meg, mint hogy valaki belőlem kosárlabdázót csinálna. Kezdjük azzal, hogy a koronavírus betett a forgatásnak, illetve az ukrán háborús helyzet, hiszen az egyik helyszín Ukrajna lett volna. Aztán Justin Lin, a rendező kitett egy videót Instagramra, ami olyan volt, mintha egy fogvatartott ember beszélne az emberrablóval, csak a Stockholm-szindróma miatt jópofát vág hozzá. Annyira cringe volt, amennyire azt eltudjátok képzelni. Vin Diesel hatalmasra nőtt egomán viselkedése, arra kényszerítette a rendezőt, hogy az egészsége érdekében távozzon a produkcióból. Diesel egyébként szuper kiállhatatlan volt, lusta volt megtanulni azt a bonyolult szövegkönyvet, állandóan beszólt a kreatív folyamatokba, illetve nem akart időben megjelenni a forgatáson. Amíg rendező nélkül kellett dolgozniuk, a stúdió napi 1 milliót bukott így. A rendezőcsere gyorsan megtörtént, Lin helyére a látnoki erejű Lousie Letterier került. A férfi hamar rábólintott, s a Párizs -los angelesi repülőút alatt kellett újra írnia a forgatókönyvet. Végül nehezen, de elkészült a mű.

Én szkeptikusan fogadtam, hogy minek kell Vin Dieselnek művészkednie, hogy ő is a Harry Potterhez, Éhezők viadalához vagy Bosszúállókhoz hasonlóan dupla fináléval érkezik. Azonban minden előítéletem ellenére nem lett annyira borzalmas a végeredmény.

A főgonosz személye, Dante viszi ezt a nagy mozgó cirkuszt. Az enyhén metroszexuális beütéseket mutató piperkőc fazonon jókat lehetett mosolyogni. Ehhez a jó szinkron is hozzá tett, élvezettel adta elő a macsó szövegeket. Voltak nagyon bizarr szokásai, például hulláknak sminkelte ki a körmeit, s koktélozott velük. Vagy amikor random baromságokat zagyvált. A színészi játéka szórakoztató volt, de sok embert zavart. Na, de menjünk végig a figurákon. Dom továbbra is az elpusztíthatlan szuperizmos csávó. Vin Dieselnek több olyan pillanata volt a filmben, ami kitartott momentum, extra belassítással, ő maga be volt feszülve. Még akkor is, amikor ült, akkor is úgy kellett felvenni, hogy a hatalmas bicepsze jó szögből látszódjon. Az arcjátéka meg még borzalmasabb, mint valaha. Ha betennénk egy zacskó zsemlét, az hitelesebb lenne. Természetesen ő maga továbbra is a „szent”, amivel amúgy a gonosz is hecceli, hogy hiába ment meg embereket, közben életeket tesz tönkre. Mia keveset szerepelt, a film egy pontján elbújik. Hála istennek, nincs Cgi Paul Walker, csak az ötödik részből voltak bevágások. Jacob lesz a szállító, akinek el kell vinni a kicsi Briant. Az ő duójuk nagyon aranyos volt, s a maga módján még könnyeket csalt a szemembe az egyik jelenetük. Az mondjuk elég érdekes volt, hogy a kisfiú fekete volt, hiszen az előző két részben láthatóan fehér bőrű volt. Jacob áldozata jó momentum volt, de semmi értelme sincs, mert -bár nem láttuk meghalni-, úgyis visszatér. Letti börtönbe kerül és Cyperrel kell kollaborálnia, hogy megmeneküljön. A végén persze megtudjuk, hol vannak. Az Antarktiszon, ahol nem más várja őket, mint Gizelle. Persze ő se halt meg. Itt csak egyedül Brian halt meg, azért, mert a való életben is meghalt a színész. Úgyhogy a következő alkotás megint drága mulatság lesz, mert Gal Gadot gázsija már sokkal nagyobb. A „vicces csapat” tehát Han, Roman, Tej és Ramsey itt nem idegesített annyira, mint a korábbi epizódokban. Voltak poénok, amik jól ültek, kevesebb volt a facepalm pillanat. Itt vezetik fel Shawt is, aki csak azért volti itt, hogy szétkapja a gonoszokat, majd miután megtudja, hogy az anyja is célpont, akkor lelép. Mr.Senki lányát az Oscar-díjas Brie Larson játszotta, aki átvette az apja státuszát. Én továbbra se zártam a szívembe ezt a nőt. Az új Ügynökség fejest a Titánok sorozatból ismert fazon formálta meg, aki egy újabb kétajtós szekrény volt. A nagymama Torettot az Oscar-díjas Rita Moreno alakította, akinek volt egy megindító jelenete az unokával.

A film 2 és fél óra, s igencsak érezni, mert unalmas. Mindig van valami akció, viszont azok nem annyira jók. A közelharcokat kapkodósan vágták meg, az autós üldözésnél meg sokszor látszódott a vetített háttér. A leghitványabb a film végi gátas lesiklás volt, ott erősen Commuter vagy Az elnök különgép flashem volt, abba nézett ki olyan iszonyatosan a látvány. A szuperhős filmeket szokták a „műanyaghatással” vádolni, erre ez hatványozottan igaz. Az egyedüli ötletes rész a riói autóverseny volt, ahol volt egy kreatív kameramunka is. A zene elég jó volt, a korábbi zenei témákat jól beleépítették.

Mivel egy felvezető részről van szó, itt is van stáblista utáni jelenet, mégpedig a visszatérő Hobbes-szal. A színész sajnos nekem lelőtte ezt a fordulatot, amikor az Insta-oldalán kitett egy videót, hogy újra a Universal stúdióval fog dolgozni.

A Halálos iramban 10 továbbra se egy jó film, sőt ez is rossz, de a trash-faktor miatt én elszórakoztam rajta. Elengedtem mindent, s megpróbáltam kikapcsolt aggyal végignézni. Akik szeretik a szériát, azok úgyis meg fogják nézni.