KI A KIRÁLY?

Idén mozikba kerül a Warner Brothers legújabb Szörny Univerzum filmje a Godzilla Kong Új birodalom.

A történet szerint a Titánok köztünk élnek. A Föld alatti királyságban Kong az Úr, míg a Föld felett Godzilla. A mindent eldöntő, minden eddiginél nagyobb háború nem ért véget azzal, hogy Kong és Godzilla szembetalálkozott és összemérte az erejét. Mert az ember most már kénytelen belenyugodni, hogy nem ő a legerősebb a földön. És nem ismeri igazán a saját világát: várja még néhány eddig rejtve maradt meglepetés. Bujkál még valami a föld alatt, ami felébredt, és pusztítani akar. Az emberiség képtelen megállítani. Talán Kong is képtelen volna. És Godzilla is. De ha ők ketten összefognának, akkor esetleg megmenekülhetnének ők is és mi is…

Mielőtt még rátérek a mai alkotásunkra, fontos megemlíteni az ideáig vezető utat is. Mindehhez vissza kell ugranunk a 2014es Godzillához. A Warner Brothers és a Legendary Pictures egy jóval sötétebb és realisztikusabb megközelítést szeretett volna. Ennél fogva a szörnyharcokat az emberek szemszögéből mutatják be, magyarán mindig eltakarta őket valami épület, köd vagy eső. Az emberi szál viszont rendkívül ostoba volt. S hiába az erős színészi gárda, hiteltelen a szerepben. Gondolok itt a katonatiszt főhősre, Aaron Taylor-Johnson vagy a japán tudósra az Oscar-jelölt Ken Watanabe alakításában. Sajnos viszont a címszereplő keveset szerepelt, kb. tíz percet. S bár anyagilag jól teljesített, igencsak megosztó lett. A nézők teljesen megőrültek, tapsoltak, mikor felbukkant az ősgyík, míg a kritika lehúzta. A legidegesítőbb tényezője, hogy elvágják az akciókat.

Majd elkészült a Kong Koponya sziget. A rendezést a Nyár királyai alkotója váltotta fel. A film a 70-es évek vietnami háborús drámák vibe-ját hozta. Az elképesztően erős operatőri munka, a végre világosban is látható harci jelenetek teszik kiemelkedővé az alkotást. Az egyetlen epizód eddig, amit jelöltek legjobb vizuális effektekre.

A Godzilla II.: A szörnyek királya egy még ormótlanabb marhaság volt. A szörnyen ronda effektek, az atomtechnika, mint puha ölelés és a blőd story teszik még rosszabbá. Emellett az emberi szál még fájdalmasabb. A Vera Farmiga-Millie - Bobby Brown - Kyle Chandler trió se érdemel említést. A kislány, hogy OW Zoly szavaival éljek: „mintha sosem látott volna pélót, s nem tudná, mire való” úgy bámul. Az anyuka az ökoterroristákkal van, oké, azért, hogy kiirtsák az emberiség 96%-át, mert a maradék ugyan a nukleáris pokolban fog felnőni, de idővel helyre áll az atomsugárzás.

A Godzilla Kong ellen a Covid ideje alatt egyszerre a streaming felületen és a mozikban lett bemutatva. A kínai piac megmentette a filmet, nekik köszönhetően jól teljesített a kasszáknál.

Valamint elkészült két sorozat. A Netflixre egy animációs sorozat Konggal. Míg az Apple Tv-re egy élőszereplős változat került Monarch címen Wayatt és Kurt Russellel a főszerepben. Ezeket már nem néztem meg, de ami késik, nem múlik.

Most pedig itt a folytatás. A történetet ne keressétek, csak mint látszat van jelen. Az előjelek aggasztóak voltak, hiszen a költségvetést alaposan megvágták 135 millió dollárra. Ugyanis részben hallgattak a kritikus hangokra. Kisebb mértéket kaptak az emberi szereplők, de továbbra se lettek érdekesebbek. Teljesen kihagyták a fentebb említett triót, meghagyták viszont Bryan Tyler Henry podcastes őrültjét. Valamint Rebeca Hallt és annak néma kislányát. Akit úgy „öregítettek meg”, hogy kevesebb sminket kapott és új, rövidebb frizurát. Cserébe van itt egy új figura: a Dan Stevens által megformált Trapper. Ő úgy lógott ki a filmből, mint én egy modellügynökségből. Ezt a karaktert egy Tom Felton vagy Boyd Halbrook jobban el tudta volna játszani. Ő egy vagány szörnyszakértőt játszott, aki megoperálja Kong fogát. Itt Jurassic World- flasheim voltak, ahol a dinoszaurusz-professzor csajszi megműti Kéket. Mondjuk ezzel együtt tudtam érezni, pont a film alatt kezdett el erősen fájni a fogam. Valamint az álmatlansággal is küzdöttem.

De kit érdekel az emberi dráma az ilyen alkotásoknál? Mintha azért rinyálnánk a MacDonald’s-ban, hogy egészségtelen az ételük. Persze amit itt kapunk, az kész közhelytár. Azonban a béna humort itt is megkapjuk. A szóviccek kiégettek. A vicces fekete sztereotípia, úgy tűnik, sosem fog már kikopni a hollywoodi darabokból.

Ahogy fentebb írtam a büdzsét megvágták, ez a látványon is látszik. Néha egészen szép volt, máskor, mintha egy nagyon gyenge videojátékot néztem volna. Az akciókkal van telepakolva a film. De két dolog miatt elvérzik szinte az összes. 1.: ezek batár nagy dögök, s úgy pattognak, mint Schobert Norbi egy Update videóban. Míg korábban Godzilla jóval lassabban, ormótlanabb módon harcolt, kissé még kövér is volt. Kong pedig néha engem Winkler Róbertre emlékeztet, főleg az őszülő szakálla miatt. 2.: mivel végig a Föld alatti világban járunk, nincs viszonyítási alap a valósághoz. Nincs mellettük egy épület.

Az új főellenség annyira se volt izgalmas, mint két csepp vizeletem, miután dinnye méretű lett a prosztatám. S úgy csinálnak, mintha ő lenne az ősgonosz.

Az operatőri munka java része azzal sáfárkodik, hogy megdönti a kamerát, majd visszafordítja normális állásba. A zene pedig szokás szerint a Mozart és Bach génjeit magába foglaló zenei géniusz, Tom Hulkenburg munkája. Na, jó, viccet félre téve: iszonyúan semmilyen volt. Ha már ez semmilyen, a szinkron viszont borzalmas volt. Főleg a hangvágás volt rossz. Az egyik szereplő mondja, hogy „ezt nem Kong tette”. S úgy volt megvágva, hogy egy t-nek hangzott, „tete” s sokszor volt így. Sajnos a filmből csak angol eredeti nyelvű vetítés volt, az is csak Pesten. Én Győrben néztem 3D-ben, s hosszú idő után működött a térhatás. A teremben pedig egyes egyedül ültem, mondjuk hétfő 13:00kor.

A Godzilla X Kong: az „Új birodalom” persze nem egy nézhetetlen darab, egészen szórakoztató agykikapcsolós marhaság. A Warner Bros szörnyfilmjeit, ha sorrendbe kéne raknom, akkor: Kong, Godzilla Kong ellen, Godzilla x Kong, Godzilla, Godzilla II.: Szörnyek királya.